Wienerberger – „Arccal a nap felé” - Építész konferencia 2011

A szabványban a számítás a ∑A/V képletet alkalmazza, ami több anomáliát is eredményez, például azt, hogy két azonos alapterületű, azonos energiafogyasztású épület esetében A+ és D besorolást is kaphat a két épület! A számítás módját bármikor, bárhol meg lehet változtatni, ami ellenőrizhetetlenné, ezáltal megbízhatatlanná teszi azt. Kiderül még az is, hogy az energia legnagyobb része a háztartásokban a fűtésre és a használati melegvíz előállítására fordítódik, így tudatos használattal ma elsősorban az áramfogyasztás csökkenthető, így azt semmiképpen sem szabad a számításnál figyelmen kívül hagyni. A legfőbb következetések a szabvánnyal és a számítással kapcsolatban, hogy a természetes megvilágítás tudatos tervezése, a gépészei rendszernek és a szellőzés módjának megválasztása energetikai szempontból elengedhetetlen! Vagyis két olyan eszköz is van a tervezők kezében, ami nem feltétlenül pénzügyi, hanem szemléletbeli kérdés. Az épület energetikai tervezését és minősítését tehát nem szabad egy kalap alá venni, mert a céljuk különböző, és a tervezőt egy olyan épület tervezésére kényszerítjük, ami a minősítésnek megfelel ugyan, de sem a valós energetikai, sem az alapvető építészeti igényeket nem elégíti ki.

Merle István Alacsony energiafelhasználású téglaházak költségvonzatai c. előadásában részletes táblázatokkal szemléltette, hogy az adott alapterületű és bekerülési költségű ház, különböző gépészeti rendszerekkel felszerelve, milyen energia,- és költségmegtakarítást eredményez. Egy 130 m2 alapterületű épület napkollektorral, hőszivattyúval, pelletkazánnal 20 millió forintból valósítató meg. Az előadás azért volt különösen érdekes, mert egy laikus számára is érthetően szemléltette, hogy adott elvárások esetén mekkora megtakarítás érhető el. (A költségek csökkentése részben a számítás módjából eredt.) Láthattuk, hogy egy hagyományos, házközponti radiátoros fűtéssel ellátott családi ház 580 ezer forintos többlet költséget jelent, évente viszont 106 ezer forint takarítható meg a fűtési költségekből, a bekerülési költség pedig 6 év alatt térül meg. Egy másik példában a pelletkazán és napkollektor beépítése 2 millió forintos többletet jelent, a megtakarítás viszont nem kiugró, és a megtérülési idő 30 év! Hőszivattyú és felületfűtés alkalmazása esetén 5 millió forintos többlet ráfordítás szükséges, a megtakarítás jelentős, a megtérülési idő viszont még így is 22 év. A különféle variációk közül a legoptimálisabbnak egy olyan kombináció tűnt, amelyben a napkollektorral párosított gépészeti megoldások 2-5 millió forintos többlet ráfordításból kivitelezhetőek, gázművektől is függetleníthető rendszert eredményeznek, a megtakarítás eléri a 200 ezer forintot évente, a megtérülés pedig 15 év.

Makk Árpád Lakossági trend a megújuló energia hasznosításának területén c. előadásában gépészmérnöki oldalról közelítette meg a ma épülő családi házak energiatakarékos fűtéssel kapcsolatos problémáit, hangsúlyt helyezve az építészek számára oly fontos esztétikai szempontokra is. Egy rövid házi statisztikából megtudhattuk, hogy a fatüzelés ma reneszánszát éli, az energiaárak ingadozása sokakat visszatérített ehhez a fűtési módhoz. Mindenkiben felmerül azonban a napenergia hasznosítása is, hiszen ez folyik már a csapból is. A hőszivattyúk is az érdeklődés középpontjába kerültek, de ez a keresletben még nem mutatkozik meg. A korábban elképzelhetetlen megoldásokra - mint pl. a házi biogáz termelés - jónéhány követendő példa akad. Egy újonnan kifejlesztett három az egyben berendezést ismerhettünk meg, amely magában foglal egy levegős hőszivattyút, egy napkollektoros melegvíztárolót és egy hővisszanyerős szellőztetőt mindössze 0,68 m2-en, így a tervezők is fellélegezhetnek, hogy a betervezett gépészeti helyiség végre nem megy az építészeti szempontok rovására. Hasznos tanácsokat kaptunk napkollektor-ügyben is, leghatékonyabban akkor működik, ha a dőlésszöget 30° és 60° között választjuk meg és déli irányba tájoljuk. Műszakilag természetesen ettől eltérni lehetséges, de akkor számolnunk kell a kisebb hatékonysággal. Fa és,- pellet tüzelésű kazánok elhelyezéséhez adott kis építészeti segédletből kiderült, hogy aki pellettel szeretne fűteni, annak szállítórendszer és pellettároló számára is helyet kell biztosítania, hiszen a betöltés főleg gépi úton történik.

Zárásként tényekkel és számokkal alátámasztva rajzolódott ki előttem az elkövetkező évek építészetet érintő feladatai, lehetőségei. Az összenergia felhasználás 40%-át az épületek üzemeltetése teszi ki. Az épületek energia felhasználásának 60%-a a használati melegvíz előállítására és a fűtésére fordítódik. Egyszerű a következtetés, hogy ezen a legcélszerűbb spórolni. A hőmérséklet 1°C-kal való lehűtése 30%-kal nagyobb energiát igényel, mint 1°C-kal való felfűtése. A fűtéssel szemben a hűtés energiaigénye tehát nagyobb, így energiatakarékosság szempontjából a gépészeti rendszerek mellett az olyan apróságnak tűnő részletek, mint az árnyékolás, vagy a magastetők átszellőztetett rétegrendje az építészeti tervezésben hangsúlyosabb szerepet kap. 2016-ra az alternatív áramtermelés olcsóbb lesz, mint a hálózati áram, ami azt jelenti, hogy előtérbe kerül a kistérségek megújuló energiapotenciálja, és a központosított, nagyvárosi életforma helyett a kicsi, decentralizált egységek felé vezet a jövő – egyik - útja.

A konferencia előadásai letölthetők erről a linkről:

http://www.proidea.hu/termekinformacio-4/arccal-a-nap-fele-konferencia-letoltheto-anyagai-4819.shtml