A köztudatban az él, hogy a panel lakások levegője - általában - száraz. Ez a legtöbb esetben igaz is volt, ám mára már, a modern technológiának hála, sok jelenlegi lakó lecserélte a régi, huzatos, elhasználódott fa külső nyílászárókat modern, kitűnő hőszigetelő és zajszigetelő, és egyben szinte tökéletesen párazáró műanyag nyílászárókra.
Ezzel nem is lenne semmi gond, hiszen mai világunkban az energiaárak folytonos emelkedése mellett valóban szükség van arra, hogy nyílászáróink jól zárjanak, és minél kevesebb hőt engedjenek elszökni a lakásból. Sok helyen ez valóban megtakarításként is jelentkezik, hiszen egyre több társasház tér át a lakásonkénti egyedi hőmennyiségmérésre. A problémák abból adódnak, hogy ezek a nyílászárók „túl jól” zárnak, és sokan a vizesedési problémára egyszerű megoldást kínáló, és a beépítéskor még viszonylag kis költségű résszellőzőket költségmegtakarítás céljából elhagyják, és aztán a téli a hónapokban szinte állandóan vizesedési, és ebből adódóan penészesedési problémákkal küszködnek. Miért?
A problémának több kiváltó oka is van: Az egyik, hogy ellentétben a tégla házak jó hőszigetelő képességű és „lélegző” falszerkezeteivel, a panel/beton szerkezetű lakások falai rosszul hőszigetelnek (a panel rétegeiben viszonylag kis vastagságú hőszigetelés van, ami az eltelt akár 50 évben tönkre is mehetett), és ha a nyílászáró-csere nem panelprogram vagy egyéb átfogó házszigetelési program keretében történt, úgy azokat utólag hőszigetelni lakásonként sem lehet. A falak így hamar lehűlnek, a jól záró ablakok és a beton nem engedik megszökni a lakásban keletkező nedvességet, így az a hideg falfelületeken (jellemzően a sarkoknál, ablakok felett, külső falak éleinél) és ablakfelületeken lecsapódik.
Másodsorban sokszor ezekben a házakban a szellőzőrendszerrel is gondok vannak, illetve egyes barkácsoló hajlamú szomszédok a közös szellőzőkürtőbe vezetik saját páraelszívójukat (ami egyébként szabályellenes, és mint látjuk, súlyosan károsíthatja más lakók egészségét), így a gravitációs szellőzőkürtők (általában télen, hideg időben) nem tudnak megfelelően működni, a lakásból nem tudják a levegőt elvinni. Így a jól záró ablakok mellett már tényleg semmilyen passzív szellőzési lehetőség nem marad a lakás levegője számára.
Milyen MEGOLDÁSOK adódnak, ha már kialakult a vizesedési probléma? Sajnos az életvitelünk során keletkező páramennyiséggel nem nagyon tudunk mit kezdeni, hiszen mosni,főzni – főleg kisgyerek(ek) mellett szinte minden nap kell, egy négytagú család pedig csupán éjszaka, alvás közben képes annyi párát termelni, aminek szellőztetésre lenne szüksége. Akkor nézzük sorban az egyéb lehetőségeket:
1. Utólagos falszigetelés: ha a ház egységesen kialakítja, akkor megoldható, egyébként természetesen csak a saját lakásunk külső falait nem szigetelhetjük le.. Belső oldali hőszigetelés is szóba jöhet, ám csak akkor, ha párazáró fóliával biztosítjuk, hogy a hideg falszerkezet ne tudjon a hőszigetelés mögött nedvesedni. Hátrányai, hogy a szellőzést ettől függetlenül meg kell oldani, illetve az építés közbeni hibák immár rejtetten, a hőszigetelés mögött csak évek múlva fognak kiderülni, amikor már ijesztő méretű penészfoltokkal kell megküzdenünk. Illetve sok helyen ez a megoldás geometriailag a rétegvastagság miatt sem kivitelezhető, hiszen így a szoba belső területéből veszünk el helyet a hőszigetelés számára.
(update: az AktívHáz konferencia egyik előadója /Slawomir Szpunar, Saint-Gobain/ előadásában kitért egy megvalósult épületfelújítással kapcsolatos tapasztalatra, miszerint igaz ugyan, hogy a belső falszigetelés fizikailag elvesz helyet, de a lakók arról számoltak be, hogy komfortossá tett olyan korábban hideg és nedves zugokat, amiket így már használni lehetett, így a mérleg összességében pozitív!)
2. (Utólagos) résszellőző-beéítés: működőképes megoldás lehet, hátrányai, hogy utólagosan az ablakszerkezetet kivágni drága megoldás, és persze a helyszíni szerelés nem is ad olyan pontos munkára lehetőséget, mintha a gyárban tették volna meg ezt. Illetve az ablak veszít hő- és hangszigetelő képességéből is, de hát valamit valamiért.
Ne spóroljunk hát ezen, ha nyílászárófelújítást tervezünk!
3. Szellőzőrendszer felülvizsgálata: ha tudjuk, hogy a ház szellőzése sem működik megbízhatóan, érdemes a fürdőszoba és WC helyiségekben lévő szellőzőnyílásokba ventilátorokat beépítenünk, amik segítenek a lakás légcseréjében. Hátránya az esetleges zaj, amivel ezek a kis készülékek működnek, így talán éjszaka nem fogjuk tudni őket használni.
4. Páramentesítés: erre több megoldás is található a boltokban. Vehetünk olcsóbb kis műanyag készülékeket cserélhető tablettával, amelyek megkötik a nedvességet. Ezek valamelyest segítenek a problémán, de nem oldják meg azt. Illetve kaphatóak drágább páramentesítő gépek, ezek hatékonyak, ám az áruk mellett hátrány lehet a működésükből eredő zaj.
5. „Aktív megoldás”, a szellőztetés: a végére hagytam, de valószínűleg ez a leginkább költséghatékony és egyszerű megoldás a vizesedési problémára. Szellőztessünk gyakran! A naponta többszöri, pár perces szellőztetés csodákra képes :)
Remélem hasznos volt ez a cikk azoknak, akik sajnos ilyen vizesedési problémákkal kénytelenek ebben a hideg időben nap-mint-nap szembenézni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése