Napi aktuális itt:

2017/02/02

Kis Könyves Éj sétabeszámoló

Bejegyezte: archifirka 2017/02/02 Szólj hozzá!
Egy "hangyányit" megkésve számolok be - most már - tavaly áprilisi közszereplésünkről. Úgy tűnik, minden évben akad alkalom a nyilvános megjelenésre, amelynek nagyon örülünk, hiszen az ArchiFirka nem sztárblog, és nem örvend őrült népszerűségnek, szerencsére azért mindig megtalálnak minket az igényes események. Tavaly a Múzeumok Éjszakáján jártunk, idén egy várostörténeti séta megtartására kértek fel bennünket. A Kárpáti és Fia Antikvárium a könyves éjjelen egy városfalról szóló sétával szerette volna megörvendeztetni a látogatókat, amelynek nagy örömmel eleget is tettünk, beleástam magam a pesti városfal történetébe, és egy prezi előadás is készült az alkalomra.
A helyszín, a Kárpáti és Fia Antikvárium
Esti program lévén 8 órai kezdést hirdettek a szervezők, természetesen hamarabb érkeztem, így lehetőségem nyílt egy érdekes előadást meghallgatni az antikvárius szakma múltjáró-jelenéről-jövőjéről. Mivel ebben a témában teljesen járatlan vagyok, így számomra is tartogatott új információkat Kárpáti Frigyes - az antikvárium tulajdonosa és vezetője - minibeszámolója. Antikváriusnak lenni is egy külön szakma, mára azonban Magyarországon egyetlen középiskolai szintű intézmény maradt, ahol a könyvszakmát, könyvkereskedelmet oktatják, a Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola Budapesten. 2010-től az új kereskedelmi törvény hatályba lépésével a könyvesbolti eladóknak már nem feltétel a szakirányú végzettség a munkavégzéshez. Ez is hozzájárult a könyves szakma hanyatlásához. Szomorúan hallgattam ezt a történetet. A Magyar Antikváriusok Szövetsége 2001 óta létezik, 2010-ben pedig csatlakoztak a Nemzetközi Antikvár Szövetséghez is. Nyugat-Európában teljesen természetesen léteznek ilyen szervezetek, a céhrendszer modern utódaiként. A könyves és antikvárius szakma tehát hullámvölgyben van, ezért is nagyon jó alakalom egy ilyen rendezvény, mint a Kis Könyves Éj arra, hogy újból felhívja az emberek figyelmét a könyvek fontosságára. Közben némi műhelytitkot is megtudtunk a könyvkereskedelemmel és könyveladással kapcsolatban.
Bevezető előadás
Ezután következett a meghirdetett Városfal-séta, amely előtt egy rövid kis felvezetőt tartottam, hogy jobban értelmezhető legyen a városfal története, és jelenlegi elhelyezkedése.
A várhoz, várfalhoz kapcsolható egyfajta ideológia: az elválasztás. Ha állnak a falak, mit védjenek? Hatalom, kultúra, érték, történelem… Város szavunk jelentésében benne van: vár van ott. A 19. századi társadalmi-gazdasági változások következménye, hogy lebontják a városfalakat. A korábbi bezárkózás után egyfajta nyitás figyelhető meg. A várfal fizikai és szellemi határ, a városlakók identitásának része a szimbiózis a várral, városfallal.
Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a kiskörúti bérházak udvara, ahol a városfal-maradványokat a ráépült házak tövében megcsodálhatjuk, nem minden estben megközelíthetők. Az V. kerülteti önkormányzat viszont a Királyi Pál utca 13/b szám alatt létrehozott egy bemutatóterületet. Na nem a semmiből, hanem mert itt egészen épen és több emeletnyi magasságban megmaradt a falazat.
„A negyvenes években felhúzott bérház építése közben impozáns darab került elő a városfalból, ezért a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervmódosítást rendelt el, és a földszintnek és az első emeletnek a városfal melletti helyiségeit leválasztották a bérháztól” – írja Zádor Judit egy tanulmányában.
A főváros a párkánymagasság megemelésével kárpótolta az építtetőt, és bemutatóhelyet nyitott a néhány négyzetméteres, de a kimélyítésekkel csaknem 10 méter magas helyiségben, ahol a 13 és fél méter hosszan álló városfal a ráccsal elválasztott kertben tovább folytatódik, összesen 30 méter hosszan."
A bemutatóterem nappal
A bemutatótermet ingyen lehet megtekinteni, a kulcsát bárki elkérheti az utca szemközti oldalán működő Budapest Pont-ban, az ImagineBudapest városi túrákat szervező cégnél.
Elindulunk az esti szürkületben, először bekukucskálunk az egyik szomszédos ház udvarára, ahol a földszinti falakban egyértelműen köszönnek vissza az évszázados maradványok.
"A leghosszabb szabadon futó szakasz a Bástya utcában található, melynek páratlan oldalát több ház hosszúságban szegélyezi a városfal (Bástya utca 1–11.). Az 1970-es években ugyanis az itt állt bérházakat lebontották, a tűzfalként szolgáló városfalat szabaddá tették, helyreállították a „gyilokjáró folyosót”, illetve a pártasort. Jelenleg parkoló, játszótér van itt, így bárki fogalmat alkothat az egykori városfalról. Igaz, a feltöltések miatt a magassága nem közelíti meg az eredetit."
Sajnos a Bástya utcában lévő falszakasz így sötétben nem volt annyira izgalmas, ennek ellenére úgy láttam, kezdett körvonalazódni egy térbeli kép is a résztvevők fejében. Majd a bemutatóterem felé vesszük az irányt, ahol valós léptékben csodálhattuk meg az egykor védműként szolgáló falat, amely eredetileg 2 km hosszan, 8-9 méter magasan, és 2 méter szélesen épült tétényi és kőbányai mészkőből.
Az érdeklődők jól érezték magukat a séta során, sok érdekes dologról beszéltünk, én pedig örültem, hogy újabb részletét ismertem meg a történelmi Budapestnek, és ezt másoknak is megmutathattam.
Ezúton is még egyszer köszönjük a meghívást!

A pesti városfal rövid történetét nemsokára a blogon is olvashatjátok.



Források:
http://magyarnarancs.hu/lokal/kulcsos-erod-91789

Képek forrása:
1. kép: Kárpáti Gergely felvétele
2. kép: http://karpatiesfia.hu/page/6/
3. kép: Kárpáti Gergely felvétele
4. kép: https://bastya.wordpress.com/2014/08/02/latogathato-a-varosfal/

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés a blogon