Fenntartható kényelem - első hazai Aktívház Konferencia I. rész

Tavaly október végén rendezték meg a konferenciát, számunkra mégis most jött el az idő, hogy beszámoljunk a hallottakról. Már a program átolvasásakor is kihagyhatatlan szakmai rendezvénynek gondoltam, hiszen az első ilyen témában rendezett konferencia volt hazánkban. Ebben nem is csalódtam, magas színvonalú, nemzetközi szakemberek előadásaival tűzdelt, érdekfeszítő beszélgetésekben dús élményt könyvelhettem el. A kissé hűvös időjárás ellenére a Kopaszi Gát méltó háttere volt a rendezvénynek.

A konferenciát a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke, Gunther Zsolt DLA, építész nyitotta meg, majd a Dán Királyság magyarországi nagykövete, Tom Norring köszöntötte a szép számú érdeklődő közönséget. 

Az előadásokat három tematikus blokkba gyűjtötték. Az elsőben – Jövőbeli célkitűzések az építészetben - a fenntartható építészet politikai távlatairól és az ezekkel kapcsolatos építészeti háttér megteremtéséről volt szó, belga, magyar, dán és lengyel előadókkal. A második részben a hazai előadók kaptak teret – Építészet és tervezés, mint a kényelem megteremtésének eszközei - a magyarországi helyzetet illusztrálták a fenntartható építészet konkrét, megvalósult példáin keresztül. A harmadik, utolsó részben – A fenntartható építészet Nyugat-Európai példái és pódiumbeszélgetés - az aktívház modell legújabb specifikációit, és a környezettudatos építészet két kiemelkedő nemzetközi példáját mutatták be dán és svájci előadókkal. 

Mielőtt elkezdem a részletes beszámolót, a legfontosabb fogalmat tisztáznom kell: aktívház az, amely több energiát termel, mint amennyit fölhasznál, és ezt az energiát a napból nyeri. Az aktív ház folytatása a korábban kidolgozott passzív ház koncepciónak. A passzív ház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktív ház ezzel szemben - éves átlagban - több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ennek eszköze a melegvizet előállító napkollektor, a hálózatba villamos energiát tápláló napelem, valamint a szélturbina, amely szintén áramot állít elő. A passzív és az aktív ház fala is kiválóan hőszigetelt, kis energiaveszteségűek az ajtók és ablakok, és éppen ezek miatt az ilyen épületeket géppel kell szellőztetni. (forrás: alternativenergia.hu)

Elsőként a „20-20-20” programmal ismerkedhettünk meg, amelyet Laurent Deleersnyde, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának szakértője részletezett. Az EU elkötelezte magát a 20-20-20 kezdeményezés mellett, melyet a Directive 2010/31/EU uniós direktíva rögzít, azaz vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát (a jelenlegi 8,5%-ról) 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja. Ehhez Magyarország is csatlakozott. Másik fontos része az irányelvnek, hogy a következő évtizedben már csak olyan épületek kaphatnak építési engedélyt, amelyek minimális energiát használnak fel (un. NZEB - Nearly Zero Energy Buildings).

Egy másik fontos irányelv, amelyről szintén szó esett, a Directive 2012/27/EU, amely un. felújítási útmutatókat (renovation road-map) tartalmaz a már meglévő épületállomány energiahatékonyságának növelésére. Mint elmondták, a meglévő épületállomány korszerűsítésével lehetne a legnagyobb mértékű energiafelhasználást megtakarítani, így erre a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítani.  

A nagyon fiatal, alig 1 éve alakult Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) igazgatója, dr. Biczó Imre László az építészek között vegyészmérnökként mutatta be, hogyan segítik szakmailag hazánkban a politikai döntéshozókat az EU-s direktívának megfelelő intézkedések meghozatalában. A szemléletváltásra hívta fel főleg a figyelmet, nagyon pazarlóan bánunk télen a fűtésre, nyáron a hűtésre fordított energiánkkal, aminek a nagy része gáz, nem csökkentve így függőségünket sem ettől az energiahordozótól.

Dr. Barcza Dániel DLA, egyetemi docens előadása az ész mellett a szívre is igyekezett hatni, látványos és megdöbbentő képekkel, ábrákkal illusztrálta az emberi tevékenység pusztító hatását a bolygónkra - új tipusú szuperviharok, egyre több tájfun, hurrikán, aszály sújtja a Földet. Az elmúlt 100 évben ötszörösére nőtt a népesség, tízszeresére az erőforrás-fogyasztás, és negyvenszeresére a termelés. Megdöbbentő adat, hogy az USA ökológiai lábnyoma 6-7szeres, de sajnos Magyarország is meghaladja a megengedhetőt, 1,5-szörös a lábnyomunk, azaz a föld megújulóképességének 150%-át használjuk ki - többet veszünk el, mint amennyit a bolygónk regenerálni képes. A legfontosabb megoldandó feladat pedig a CO₂ kibocsájtás azonnali és nagymértékű csökkentése. Felhívta a figyelmet, hogy ebben az építészeknek is nagy felelőssége van, hiszen egy épület környezeti hatásának 80 %-a a tervezőkön, azaz rajtunk is múlik. A hangulatot az utolsó képek oldották, egy olyan országot láthattunk, ahol a felmérések szerint a világon a legboldogabbak az emberek, Bhutánban, mosolygós gyerekek a festői Himalája hegyvonulat lábánál, akik harmóniában élnek a természettel. 

Végül két, cégeket képviselő előadó következett, mindkét előadásban az volt a szimpatikus, hogy nem az általuk gyártott termékeket akarták reklámozni, hanem a vállalat környezettudatosságot elősegítő programjait, törekvéseit ismertették meg velünk. Először a dánok kaptak szót, Lone Feifer a Velux „Fenntartható kényelem”programját mutatta be: 6 mintaházon, 2 gyerekes családokkal vizsgálják az aktívház koncepciót Európa-szerte. (A csatolt honlapon az előadás teljes anyaga is megtekinthető.) Az ún. ’Aktívház Radar’ mutatja az épület megfelelését ezen szempontoknak. Nagy kihívást jelent, hogy az épületek télen, nyáron, és az átmeneti évszakokban ugyanúgy komfortosak legyenek, hiszen átlagosan életünk 85-90%-át épületeken belül töltjük, így nem mindegy, milyen odabenn a levegő minősége, hőmérséklete, vagy a természetes fény mennyisége. 
Majd a lengyel Slawomir Szpunar a Saint-Gobain marketingigazgatója a ’Multi-Comfort’program vezetője beszélt az általuk felújított és felépített családi házak komfort-teljesítményeiről - mottójuk: "a legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel." Hangsúlyozta az épületfelújítások fontosságát, a fenntarthatóságot, mint az egyetlen járható utat a jövő generációk számára, a minőségi anyagok és technológiák használatának fontosságát (quality is what lasts), és a tervezés, az épületmodellek kiemelt szerepét.

a beszámolót hamarosan folytatjuk